A reggeli készülődés után,beültem a kedvenc kávézómba,megettem egy finom vaníliás croassant és a kávém kortyolgatása közben néztem a nyüzsgő utcát,és hálát adtam a Jóistennek,hogy itt lehetek!

Az angol órán a Present Continuos állító,tagadó és kérdő alakjait gyakoroltuk.Néha megrekedtünk egy-egy szó jelentésének megértésénél,mert az olasz tanárnő nem tudott magyarul,mi meg nem tudtunk olyan jól angolul.Hosszú magyarázat után beírta a keresőbe a szó magyar megfelelőjét.

Gyors ebéd után kezdődött a matematika óra.Mai témánk:a számok helye a számegyenesen,számszomszédok.Mint ahogy már megszoktuk,természetesen itt is nagyon sok új lehetőséget ismertünk meg:a korongszámegyenestől a számtáblázaton át,a cibzár számegyenesig.Mindezt játékokkal fűszerezve,amiket mi is nagyon szívesen kipróbáltunk,úgyhogy mindig sajnáltuk,ha vége lett az óránknak!

Pedig ma nagyon kellett sietnem,mert Magdika már egy órája sorban állt az Akadémia előtt,hogy megnézzük a híres Dávid szobrot.Nem csodálkozom,hogy mindenki látni akarja Michelangelo remekművét.Megszólalásig hasonlít az emberi testre:az erek,az izmok,de még az ádámcsutkája is...csodálatos alkotás,felejthetetlen élmény!

Könnyű vacsora után elvegyültünk a hömpölygő tömegben,utcazenészeket hallgattunk,közben jókat beszélgettünk.Késő éjjel kerültünk ágyba.